Mi vár ránk?

Ez egy nehéz választás...

Kérem, olvassa el a következő figyelmeztetést.

Gondolom, látott már Predictor-t; mikor ezeket a sorokat olvassa, már több milliót adtak el belőle. Ha még nem tudja, mi az; egy kis készülék, az autóriasztó távirányítójához hasonlít. Egy kerek gombból és egy nagy zöld LED-ből áll. A fény felvillan, ha megnyomja a gombot. Pontosan egy másodperccel a gomb megnyomása előtt. A legtöbb ember azt mondja, hogy amikor először próbálták ki, úgy érezték, ez csak egy furcsa játék, ahol az a cél, hogy nyomjuk meg a gombot, amikor a fény felvillan. Milyen könnyű és egyszerű! De azután, amikor megpróbálja megszegni a szabályt, rájön, hogy nem az. Ha megpróbálja azelőtt megnyomni a gombot, mielőtt a LED felvillanna, a fény azonnal megjelenik, és nem számít, milyen gyorsan mozog, pontosan egy másodperccel utána nyomja meg a gombot. Ha pedig a fény felvillanására vár, hogy azután ne nyomja meg a gombot, akkor az soha nem fog felvillanni. Nem számít, mit csinál, a fény mindig megelőzi a gomb megnyomását. Nem tudja becsapni a Predictor-t.

A Predictor szíve egy olyan áramkör, amely negatív idejű késleltetéssel van ellátva – jelet küld vissza az időben. Ezen technológia következménye akkor lesz mindenki számára nyilvánvaló, ha a negatív késleltetés jóval hosszabb lesz egy másodpercnél, de nem ez az, ami miatt a figyelmeztetésem megírtam. Az az igazi probléma, hogy a Predictor azt a tényt demonstrálja, szabad akarat nem létezik.

Mindig léteztek elméletek arról, hogy a szabad akarat valójában csak illúzió. Ezek egy része a fizika tudományán, más részük az egyszerű logikán alapult. A legtöbb ember egyetért abban, hogy ezek az elméletek megcáfolhatatlanok, de valójában eddig senki sem fogadta el a tényt. A szabad akarattal való rendelkezés élménye túl erős ahhoz, hogy az elmélet felül tudja írni azt. Ehhez tényleges bizonyítékra, jelen esetben a Predictor-ra volt szükség.

Általában, aki megveszi a készüléket, pár napig játszik vele, megmutatatja az ismerőseinek, barátainak, mindenfélét kipróbálnak, hogy becsapják a Predictor-t. Azután az illető elveszíti az érdeklődését, de soha nem felejti el, hogy a készülék puszta léte mit jelent, a következő hetekben mindig a megváltozhatatlan jövő gondolata jár a fejében. Néhány ember, aki rájön, hogy a választása egyáltalán nem számít, semmiben sem dönt többé. A súlyosabb probléma azonban az, hogy minden harmadik személy kórházi kezelésre szorul, aki a Predictor-ral játszott, mert végleg lemond az evésről. A végső állapot mozgásképtelenség és makacs hallgatás, egyfajta éber kóma. Követik a mozgást a szemükkel, és néha testhelyzetet változtatnak, de ez minden, ami jelzi, hogy még élnek. A mozgásra való képességük még megvan, de a motivációjuk elveszett.

Mielőtt az emberek elkezdtek volna játszani a Predictor-ral, az éber kóma meglehetősen ritka betegség volt, az agy elülső homloklebenyének károsodása okozta. Most úgy terjed, mint egy vírus. Az emberek először azt hitték, hogy egy olyan gondolat okozza, amely – mint egy Lovecraft horrorban – elpusztítja a gondolkozót, vagy egy Gödel mondat, amely szétzúzza az ember logikai képességét. Mint kiderült, a lebénító gondolat az volt  amire számítottunk is, hogy nincs szabad akarat. Ez addig nem okozott problémát, amíg az ellenkezőjében hittünk.

Az orvosok megpróbáltak a páciensek józan eszére hatni, amíg azok egyáltalán szóba álltak velük. Mindannyian boldog és aktív életet éltek előtte, érveltek, pedig már akkor sem volt szabad akaratuk. Miért kellene bárminek is megváltoznia? ”Amit egy hónapja tettél, az ugyanúgy nem a te szabad választásod volt, mint ahogy most sem,” mondta a doctor. ”Miért ne viselkedhetnél most is ugyanúgy, mint akkor?” Szinte minden beteg ugyanazt válaszolta: ”De most már tudom.” Legtöbbjüknek ezek voltak az utolsó szavaik.

Sokan azzal érvelnek, hogy mivel a Predictor okozta ezeket a viselkedésbeli változásokat, az éppen azt bizonyítja, hogy a szabad akarat létezik. Egy gép nem, csak egy szabadon gondolkodó képes elkedvetlenedni. Az a tény, hogy egyesek éber kómába estek, míg mások nem, azt jelzi, hogy a választás képességének igenis van jelentősége.

Sajnos ezek az érvek hibásak: a viselkedés minden formája kompatibilis a determinizmussal. Van dinamikus rendszer, amely egy vonzóerőnek engedelmeskedve megadott pontba jut el, míg egy másik meghatározhatatlan kaotikus viselkedést mutat. Ami azonos bennük, hogy mindkettő teljességgel determinista.

Ez a figyelmeztetés az első üzenet, amelyet egy negatív időkésleltetést használó kommunikációs eszközzel küldök az önökéhez képest egy évvel későbbi jövőből. Az üzenetem a következő: tégy úgy, mintha rendelkeznél szabad akarattal. Nagyon fontos, hogy úgy viselkedj, mintha a döntéseid számítanának, még ha tudod is, hogy ez nincs így. A valóság nem fontos: a fontos az, amiben hiszel, a hazugságban való hit az egyetlen módja annak, hogy elkerüld az éber kómát. A civilizáció léte függ most az önbecsapástól. Talán mindig is attól függött.

Viszont azt is tudom, hogy mivel a szabad akarat csak illúzió, előre elrendeltetett, hogy ki fog éber kómába esni, és ki nem. Semmit nem tudsz ellene tenni, nem választhatod meg, hogy a Predictor milyen hatással lesz rád. Néhányan közületek összeomlanak, mások nem, az én üzenetem sem fog megváltoztatni semmit. Hogy miért küldöm el mégis?

Mert nincs választásom.

Ted Chiang

Fordította: Kozma Sándor